Búcsú a mesevilágtól

2018. June 4., Monday 09:42

Hagyományosan virágos boltív alatt léptek ki a mesevilág kapuján, s vették át a kékfestő anyagból készült ballagó tarisznyájukat a Vértessomlói Német Nemzetiségi Óvoda nagycsoportosai szombat délelőtt. Mesevilág most mennem kell, de nem feledem, amit tőled kaptam. Mesevilág, az emlékek a szívem mélyén örökre megmaradnak. Viszlát csodás mesevilág – szólt az ének, a szülők, nagyszülők, rokonok, barátok pedig könnyes-büszke tekintettel követték lépteiket.

A 11 népviseletben érkező aprótalpú német és magyar nyelven előadott körjátékokkal, dalokkal, mondókákkal, végül pedig ballagós versekkel, énekekkel adott ízelítőt abból, hogy az óvodában töltött évek alatt milyen sokat okosodtak, s köszöntek el szeretett nevelőiktől, társaiktól.

Még emlékszem a szavakra, melyekkel az első szülői értekezleten fogadtam Önöket: első lépésként azt tanácsolom, szokják a gondolatot, hogy bár gyermekük, mintha csak tegnap született volna, már óvodás. S ma újabb nagy lépéshez érkeztünk, hiszen három, vagy négy év elteltével elköszönnek az óvodától, hamarosan új feladatok várnak rájuk, új elvárásoknak kell megfelelniük – szólt a szülőkhöz Hartdégenné Kluber Ibolya, s a mondat több anyukából, nagymamából is hatalmas sóhajjal tört fel: igen, mintha csak most született volna...

Az intézményvezető azt kívánta a kis ballagóknak, hogy az iskolában legyenek nagyon ügyesek, figyeljenek az órákon, kapjanak temérdek dicséretet, és legyen részük sok-sok vidám percben. Találják meg a boldogsághoz vezető utat, de az óvodába visszavezetőt se felejtsék el.

Az óvodavezető köszönetet mondott az önkormányzat számára a színvonalas nevelő-oktató munka feltételeinek megteremtéséért, Nagyné Dobrottka Csillának virággal fejezte ki háláját a Szülői Közösségben végzett önzetlen, odaadó munkájáért, a szép pedagógusnapi köszöntőkért.

Munkádat negyven éven keresztül a pedagóguspálya iránti elkötelezettség jellemezte. Hivatásodat mindig a szakmai igényesség, a lelkiismeretesség és a gyermekszeretet határozta meg. Szeretettel szeretetre neveltél. Jól tudtad, hogy egy jókor, jól megfogalmazott mondattal, cselekedettel, egy mosollyal, egy öleléssel életre szóló hatást gyakorolsz a gyerekekre. Megajándékoztad őket türelmeddel, kedvességeddel – ezek a gondolatok Hartdégen Józsefnéhez szóltak, aki hamarosan már megérdemelt pihenéssel tölti nyugdíjas éveit. Talán a legfontosabb, amit tőled tanultunk: más dolgunk nincs is, mint hivatásunkat alázatosan, meg nem alkuvón szolgálni, ahogy tetted te is 40 éven keresztül – fogalmazott az intézményvezető, majd a jó filmeket szerető Elvirának ajándékul következett egy film egy nagyon is szeretnivaló óvónéniről, akinek a lelke mélyéről, egész lényből a szeretet árad... A forgatókönyvét az élet írta, megelevenedett benne az életét 1981-től 2001 decemberéig meghatározó Várgesztesi Német Nemzetiségi Óvoda, és a jelenlegi, melynek évekig vezetője is volt. Legyen előtted mindig út, fújjon mindig hátad mögül a szél. Az eső puhán essen földjeidre, a nap melegen süsse arcodat, s míg újra találkozunk, hordozzon Téged tenyerén az Isten – a múltidéző kedves képsorokat ez az ősi ír áldás zárta, majd az óvodapedagógustól a gyerekek, kollégák könnyeikkel küszködve köszöntek el, s mielőtt ő is átlépett a virágos boltív alatt, egy nagy, közös szeretetöleléssel fogalmazták meg azt, amit szavakkal nem lehet...

Az esemény képeit a Fotógalériában tekintheti meg!