Iskolatörténet

2018. June 5., Tuesday 07:10

A korabeli feljegyzések szerint 1741-ben érkezett iskolamester Puszta-Somlóra, 1747-től már biztosan folyt a gyermekek oktatása a településen, Árossy István iskolamester vezetése alatt.

Az 1821-s feljegyzések szerint 80 gyermek járt iskolába. A kilenc évvel későbbi vizitáció szerint a falu iskolája szűkös, sötét, nyirkos, alacsony. Ekkor két műszakban, délelőtt és délután folyt a tanítás, összesen 143 gyermeket oktattak. Az iskolafelügyelő szorgalmazta, hogy kapjon a település új épületet.

1888. augusztus 13-án tették le az új Népiskola alapkövét, ünnepélyes keretek között, az építkezést gróf Eszterházy Miklós támogatta anyagilag, az épület Molnár György építészmérnök tervei alapján készült.

Herengel János kéziratos feljegyzésiből tudjuk, hogy a mai Ady Endre u.41.szám alatt, az egykori Tromposch házban működött az iskola. Két épület állt itt: az egyikben tanítottak, a másik iskolamesteri lakás volt.

Az iskolaépület felépültével két tanerős lett az intézmény: iskolaigazgató és segédtanító dolgozott, felügyeletük alatt oktatták a gyermekeket. Az idősek visszaemlékezése szerint klumpában jártak iskolába, ezeket a tanítási idő alatt a két terem közti hosszú folyosóra állították, beleírták a nevüket, az esetleges cserék elkerülése végett. 3-3 osztály tanult egy teremben, a padozat olajos volt, ide csak megtalpalt, kötött zoknijaikban mehettek be. A reggel misével kezdődött, ahová a tanító felesége is ment, majd az iskolai órákat nyolc órakor kezdték. Tanítás előtt mindig elimádkozták a Miatyánkot, németül, majd magyarul, az egyszeregyet, azaz szorzótáblát is együtt, kórusban mondták, szintén két nyelven.

Ha rosszul viselkedtek, vagy nem tudtak valamit, a pálca segített: kaptak „prácli”-t a tenyerükbe; továbbá létezett körmös, ilyenkor az ujjbegyek érzékelték az ütést. A fiúk, ha rosszalkodtak, az első pad tetejére hajoltak, s így ismerték meg a pálca erejét. Mesélték, hogy az elevenebbek kispárnával a nadrágjukban jártak iskolába, mert biztosan tudták, hogy elnáspángolják őket.

A téli időszakban vaskályhával fűtöttel a könyv, palavessző mellett egy-egy fadarabot is vittek magukkal az iskolába, hogy ne fázzanak. A holmijukat eleinte tarisznyába csomagolták, később a lányok kukoricacsuhéból font táskába, cajgába pakoltak, a fiúknak otthon rukszákl-ot, hátizsákot varrtak.

Hittan órára volt Bibliájuk, és katekizmusuk, a felszerelést ezeken kívül még az olvasó és számtankönyv jelentette. A hét hat napján, szombaton is folyt a tanítás. Vasárnap hittan után pedig közösen jártak litániára.

Az 1929/30-s tanévtől kezdve már az egyházközség iskolája három tanerős: Richter József, Mechtl Paula és Herengel János látták el éves átlagban 110-120 növendék tanítását.

A régi öregek szerettek iskolába járni. Egy idős visszaemlékező szerint: „tízpercekben nagyon jókat játszottunk. Indákkal ugróiskoláztunk. Egy másik játék neve: „vaukodi”. A labdát feldobtuk a szomszéd házára és elkiáltottuk: „Vaukodi, vaukodi, Kohlin! Akinek nevét kiáltottuk, annak kellett elkapnia. Sose untunk rá.”

Közel 40 évig két műszakos tanítás folyt a Népiskolában.

Rieder Antal 1947-ben került az iskolába, 44 évig volt igazgatója az intézménynek. Sokat tett azért, hogy megyénkben elsőként vezeték be az egykori ősök anyanyelvének oktatását. Iskolánkban máig német nemzetiségi nyelvoktatás folyik, heti öt órában, a gyermekek német népismeretet is tanulnak.

Az iskola néprajzi gyűjteményének jórészét Rieder Antalné hozta létre.

1968-ban épült fel a Sport téren a kor követelményeinek megfelelő 5 tantermes iskola. Az alsó tagozat 3 osztálya maradt a régi épületben, itt három tantermet alakítottak ki, külön-külön, az egyes osztályok számára. Mindenki délelőtt járt iskolába.

A mai tornaterem negyed évszázada, 25 évvel ezelőtt, 1993-ban készült el. Hartdégenné Rieder Éva igazgató asszony vezetése idején a következő tanévben 4 új tanteremmel bővült az iskola. Folyamatosan cserélték le a berendezési tárgyakat, javult a felszereltség, a könyvtár állománya gyarapodott, a régi cserépkályhák helyett központi fűtést építettek ki. 2000 óta van sportpálya, ahol focistáink, az ifjúság szép eredményeket ér el.

2008-ban újabb szárnnyal bővült az intézmény: ebédlő, valamint melegítőkonyha, új informatika szaktanterem és napközis- és rajzterem került kialakításra.

Az iskola dolgozói és tanulói egyaránt törekednek arra, hogy dekoratív faliújságok, fotók, tablók, a múlt tárgyi emlékeit őrző vitrinek, szekrények, virágok tegyék otthonossá, kellemessé az iskola épületét.

Örülünk, hogy ebben az évben együtt ünnepelhetjük a Népiskola építésének 130. a mai általános iskolának 50. és a tornaterem elkészültének 25. évfordulóját.