23 végzős diák számára szólt utolsó alkalommal a csengő szombaton a virágokkal ünnepi díszbe öltöztetett vértessomlói általános iskolában. A ballagók hol megilletődött, hol meghatódott, hol mosolygós tekintettel lépdeltek a megszokott falak között, s vettek búcsút pedagógusaiktól, társaiktól, Karádi Márta osztályfőnöküktől.

Zsúfolásig megtelt a somlói általános iskola tornaterme szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel, akik közül többen már az ünnepség első perceitől könnyes-büszke tekintettel követték a gyermek, unoka, keresztfiú, keresztlány lépteit, s szaladt ki sokukból a sóhaj: ez a nyolc év is elszállt...

Pfiszterer Klaudia és Almási Roland végzősök is ugyanezt a gondolatot fogalmazták meg búcsúbeszédükben, amely felidézte a kis elsősként átérzett izgalmukat, várakozásukat, ismerkedést a betűk, számok világával, tanítóik segítségével az alapok elkészítését, melyre felsősként megkezdték tudásuk várának építését. Igaz, építés közben egy-egy tégla leesett, de ilyenkor tanáraink mindig a segítségünkre siettek... Szívünkben megmarad egy-egy kézmozdulat, homlokráncolás, szavaik szemrehányó vagy elismerő hangsúlya, néhány jellegzetes szófordulat, a biztató mosoly – szóltak az elköszönő sorok, az utánuk érkezőktől pedig azt kérték, hogy céljaik eléréséhez tanuljanak szorgalmasan.

E tekintetben példaként állhatnak társaik előtt a ballagó diákok, hiszen többségük gimnáziumban folytatja tanulmányait, s mint Hartdégenné Rieder Éva igazgató elmondta, volt, aki a kezdetektől kitartóan dolgozva ért el szép eredményeket, volt, aki többször megtorpanva, lassabban vette az akadályokat, volt, aki éppen nyolcadikosként értette meg a tanulás fontosságát, de összességében nagyon jó osztálytól vesznek búcsút.

Az életben való helytállás, a saját jövőtök iránti felelősség csak most kezdődik, és ez azt jelenti, hogy egyre önállóbbakká kell válnotok, tetteitekért a felelősséget nektek kell vállalnotok – fogalmazott, útravalóul pedig azt kívánta a diákok számára, hogy teljesüljenek nemes céljaik, s ne bánják, ha a sikerért meg kell küzdeniük. Legyen sok jó, igaz barátjuk, de ne feledjék, hogy ehhez maguknak is igaz barátnak kell lenniük.

A ballagás zárásaként hagyományosan a végzősök léggömbjei szálltak az ég felé: a diákok hosszan követték tekintetükkel, mígnem egészen apró pontokká nem váltak. Közben minden bizonnyal cikáztak gondolataik között kitűzött céljaik, terveik, melyeket az intézményben eltöltött évek során szerzett barátságok, élmények és tudás alapján fogalmaztak meg, a jelenlévők pedig azt kívánták, hogy álmaik váljanak valóra!