Honvágy...
Pontosan 60 évvel ezelőtt Magyarország felett meghasadt az égbolt, mert egy nép azt mondta: elég volt... Az emberáradat már nem visszafogott, elcsukló hangon mondta, hogy elég volt a cinikus hazugságokból, elég volt a szegénységből, kizsákmányolásból, elég volt a politikai hatalom és a kormány urizálásából... – hangzott el a szombat esti ünnepi műsor előtt Almási Rolandtól a zsúfolásig megtelt vértessomlói Művelődési Házban.
A köszöntőt hagyományosan Berky Béláné dramaturgiájában és rendezésében helyi gyerek, fiatal, ifjú színjátszók előadása követte, ezúttal „Honvágy” címmel. Idén nem az 1956. október 23-ai, hanem az azt megelőző, s azt követő események álltak középpontban: emberi sorsok, vívódások, fájdalmak. Megtörtént események, valós személyek visszaemlékezései alapján idézték fel a múltat. A darab alakjai nem voltak ideák, hősök, csak reményt vesztett hétköznapi emberek: tisztaságukkal, vágyaikkal, bűneikkel, botlásaikkal. Köztük megelevenedett Berky Béláné nagyapja, az akkor fiatal határőr, s az 1956-ban tizenéves sógornője, aki egyedül hagyta el az országot, s a menekülttáborban megismert párjával érkezett meg Kanadába… ők is 56 áldozatai…
Az ifjú színjátszók átlépték az idő képzeletbeli határait. A ház falai közé varázsolták az 56 évvel ezelőtti és az azutáni eseményeket: a tanulásra, jobb életre vágyó fiatalokat, akiknek beszélgetését a szórakozóhelyen a rendőri razziától való félelmében „lecsendesíti” a pincér. A szintén létező személyről formázott „seftest”, aki azért került börtönbe, mert a párttitkár feleségének nem tetszett a retikül… A határőrt, aki még szeretné látni a kislányát és feleségét, s ha a disszidensek rátörnek, habozás nélkül lő… s a másik határőrt , aki menni akar… s merthogy társa kéri, ne szóljon, ezért csak kezet nyújt és megöleli…
Aztán következik a menekülttábor. Cél nélkül érkező gyerekekkel, fiatalokkal, családokkal, a határőrrel. Nem tudják, meddig lesznek ott, s azt sem, merre tovább. Van, aki nem viseli el a haza és szerettei hiányát: visszaindul, mert otthon még a hitlerszalonna is finomabb. A többiek hosszabb-rövidebb idő után Anglia, NSZK, Svájc, Franciaország, Svédország, Kanada, USA felé veszik az irányt. Később nem tudják, mi történt a többiekkel, csak azt, hogy mi azokkal, akik otthon maradtak…