Közzétette a Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016 őszén lezajlott „kis népszámlálás” első eredményeit. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség számáról is tájékoztatnak.

A 2016. évi mikrocenzus eredményeiből kiderül, hogy Magyarország népessége 2016. október 1-jén 9 803 837 fő volt – ez 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105 fő jutott. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360 fő élt egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés a leggyérebben lakott.

A felmérés időpontjában a népesség 15%-a volt gyermekkorú, 67% tartozott az aktív korúak, 19% pedig a 65 éves és az annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az aktív korúak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt a népesség 68% át adják, Heves megyében azonban csupán 65% az arányuk. A teljes népességükhöz viszonyítva Békés és Zala megyében él a legtöbb időskorú – itt a lakosság 21%-a 65 éves vagy annál idősebb.

A 2016-ban hazánkban 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk azonban mindössze 1,5% volt – ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4%-ot. A hazánkban élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik.