Haladok egy úton, tisztában vagyok vele, hogy még van mit tanulnom, de az út minden lépésében örömöt lelek – olvasható Schäffer Lászlóné, Ági tárlatismertető bemutatkozójában a környei Művelődési Házban. A vértessomlói alkotó grafit, pasztellkréta, tűfilc, vízfesték műveiből február 23-án nyílt meg élete első kiállítása, a tárlat április 4-éig tekinthető meg.

Nyitott szemmel rácsodálkozni a világra, ez jellemzi az egész életemet. Csodáló vagyok, nyitott szemmel járó-kelő. Néha úgy érzem, hogy borzalmas világban élünk. Nehéz így fénysugárként ragyogni. Néha tőlem is csak pislákolásra futja. Szeretetet és szépséget szeretnék adni másoknak a rajzaimmal. Amikor azt mondjuk valakinek, hogy a rajz képes megváltoztatni egy ember életét, sokszor kétkedő pillantásokat kapunk – hiszen ez csak rajzolás, ez csak egy hobbi. Néha csak egy új hobbi kell, hogy szebb legyen az életed… - vallja Ági, aki számára pár esztendeje elérkezett a pillanat, amikor úgy érezte: igazán szüksége van egy kis „énidőre”. Mivel már gyermekkorában is vonzották a művészetek, eldöntötte, hogy megtanul – amennyire tud – valósághűen rajzolni annak ellenére, hogy a rajzolásban soha sem jeleskedett: nem voltak helyén a formák, arányok… Végül autodidakta módon vágott bele. Eleinte könyvekből ismerkedett a jobb agyféltekés rajzolás módszerével, később elvégzett egy egynapos tanfolyamot, s mivel pozitív élményként élte meg a fejlődését, kereste és ma is keresi a lehetőségeket, hogy minél több dolgot megtanulhasson. Azt is vallja, hogy a tehetség mindenkiben ott rejlik és megfelelő segítséggel utat is tör magának: „ahogy a kezemben tartottam az első saját rajzomat, rádöbbentem, hogy ez én vagyok, én rajzoltam…”

Sokan mondják, hogy ez csak másolás, de véleményem szerint ez egy tanulási módszer, egy folyamat része. Hiszen gyermekként mi is a felnőtteket utánoztuk, másoltuk, így tanultunk, mégis különbözőek, egyediek vagyunk. A festő, aki kint a természetben festi le a tájat, mely elé tárul, ő is másol, de itt a másolás egy technika, mely a megfelelő arányok ábrázolására szolgál. És mégis egyedi stílus alakul ki, mely Ági képeiben is észrevehető. Egy rajz, egy festmény hiába készült ugyanarról a virágról, cicáról, személyről, mégis felismerhető a művész kézjegye. Ezekben a gyönyörű rajzokban, festményekben, tanulmányokban is benne van Ági is.

Már maga a kép kiválasztása is, melyet meg akarunk örökíteni, mutatja az alkotó hangulatát, érzelmét – fogalmazott a megnyitó során Tatár Zsuzsanna, aki ugyanazon az úton halad, mint a vértessomlói alkotó, csak korábban tette meg az első lépéseket. Zsuzsanna élete első kiállításának két éve szintén a környei Művelődési Ház adott otthont, ám az számára meglepetés ajándékként érkezett a férjétől. Az ő akkor megfogalmazott gondolataival ajánlotta a szép számú érdeklődők figyelmébe a tárlatot, Ági kiállításának, képeinek üzeneteként: „Te, aki ezeket a képeket nézed, és legalább egyszer megállsz, netán elmosolyodsz, akkor megérte!”