Zsúfolásig megtelt a vértessomlói Bányász Nyugdíjas székház szerdán, ahol a tavalyi év beszámolója után május első napját ünnepelték a helyi, a várgesztesi, a tatabányai és az oroszlányi tagok.

A majális rögtön egy kis lakomával kezdődött, a vendégeknek virslivel, süteménnyel és italokkal kedveskedtek a házigazdák, ami közben jóízűen beszélgethettek. A finomságok elfogyasztása után Imeli János kért szót, aki megemlékezett május elseje történetéről. Megemlítette, hogy húsz évvel ezelőtt ezen a napon csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami miatt különösen fontos ez az ünnep. Az elnök ezután felidézte az ipari forradalmat, amikor a munkásosztály fellázadt a napi 10-12 órás munkavégzés és az embertelen munkakörülmények ellen. Ahogy elmondta, a munka ünnepét 1817 óta tartjuk, mert ekkor vezette be Robert Owen gyárigazgató a napi 8 órás munkavégzést a bér csökkentése nélkül. A munkásmozgalom lázadását később az egyház is elfogadta, és XII. Piusz pápa hivatalosan bevezette azt a reformot, mely szerint a munkaidő napi 8 óra lehet. A történelmi visszatekintést Imeli János azzal zárta, hogy Magyarországon 1890-ben a Városligetben volt az első május elseji ünnepség. Ezt követően mindenkinek további jó szórakozást kívánt az estéhez.

Őt a tatabányai nyugdíjas klub elnöke követte, aki megragadta az alkalmat, hogy a közelgő anyák napja alkalmából egy gyönyörű Vajda Sándor verset szavaljon el a nagyérdeműnek. Zsóka után Dimitrov Ildikó is felszólalt, aki Ábrahám Judit Csak dolgozunk című elgondolkodtató versét olvasta fel. A Bányászhimnusz közös eléneklése után már tényleg nem maradt más hátra, csak a jókedv, a tánc és a kifulladásig tartó mulatság.

Az esemény képeit a galériában tekintheti meg.