Felállva, vastapssal mondott köszönetet Vértessomló közössége október 22-én az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelgő műsorért és Berky Béláné két évtizedes áldozatos, a szívéből, lelkéből fakadó elhivatottsággal végzett munkájáért. Merthogy a Művelődési Ház vezetőjének rendezésében, dramaturgiájában első alkalommal pontosan húsz esztendeje léptek színre helyi gyerekek, fiatalok, s idézték fel megrázó előadásukkal a magyar történelem dicső és véráldozattal járó viharos napjait.

Milyen elszántság, reményvesztettség, elkeseredés, jogfosztottság, méltatlan életszínvonal késztette ezeket az embereket, hogy legyőzzék a félelmüket. Hangjuktól beleremegett a hatalom. Erősnek érezték magukat, mert sokan voltak, mert összefogtak, mert egyet akartak: demokráciát, szabadságot, megszállás nélküli hazát, jogot az élhetőbb élethez. A diktatúra sortűzzel válaszolt – fogalmazott az ünnepi műsor köszöntőjében Tóth Zsuzsa, aki 1956 üzenetét Bibó István gondolataival tolmácsolta: A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Az emlékműsor előtt köszönetét fejezte ki mindazok számára, akik segítették és támogatták a megemlékezés méltó megrendezését: dr. Éliás Máté, a Glória virágbolt, Takács Anikó, Batin Péter, Egervári Péterné, a Margó panzió tulajdonosa, a Vöröskereszt helyi szervezete, Golda Zoltánné, és egyáltalán nem utolsó sorban a szülők részére.

Széttaposott kert – Berky Béláné dramaturgiájában és rendezésében 2012-ben már színre léptek a helyi gyerekek, fiatalok ezzel a darabbal, amely néhol új köntöst kapott. Középpontjában nem az 1956. október 23-ai, hanem az azt megelőző, s azt követő események álltak: emberi sorsok, vívódások, fájdalmak. Ahogy az előszóban is elhangzott: megtörtént események, valós személyek visszaemlékezései alapján idézték fel a múltat. A darab alakjai nem voltak ideák, hősök, csak reményt vesztett hétköznapi emberek, akik elszenvedői voltak a hazug diktatúrának. Köztük többen a rendező családtagjai…

Az ifjú színjátszók átlépték az idő képzeletbeli határait. A Művelődési Ház falai közé varázsolták az 56 évvel ezelőtti és az azutáni eseményeket: a tanulásra, jobb életre vágyó fiatalokat, akiknek beszélgetését a szórakozóhelyen a rendőri razziától való félelmében „lecsendesíti” a pincér. A „seftest”, aki azért került börtönbe, mert a párttitkár feleségének nem tetszett a retikül… A szövőnőt, aki a színművészetire vágyott, a gyárban dolgozó nőt, aki csak családot, gyerekeket és nyugodt otthont szeretne… A vívódást: menni, vagy maradni…

Aztán következik a menekülttábor. Cél nélkül érkező gyerekekkel, fiatalokkal, családokkal. Nem tudják, meddig vannak ott, s azt sem, merre tovább. Van, aki nem viseli el a haza és szerettei hiányát, visszaindul. A többiek hosszabb-rövidebb idő után Anglia, NSZK, Svájc, Franciaország, Svédország, Kanada, USA felé veszik az irányt. Később nem tudják, mi történt a többiekkel, csak azt, hogy mi azokkal, akik otthon maradtak…

A megindító műsor záródalát szűnni nem akaró vastaps követte, a közösség, a közönség felállva fejezte ki köszönetét, és a taps később is többször zúgott, hiszen további köszönetnyilvánítások, múltidézés követte. Berky Béláné a színpad elé szólította azokat a ma már fiatal felnőtteket, akik 12 esztendeje léptek színre a darabban, meghatódva mondott köszönetet legfőbb támogatójuknak, dr. Éliás Máténak, az alapítóknak, Bőhm Gergőnek, Berky Bélának, dr. Pfiszterer Péternek, Hetzl Balázsnak, Forisek Jánosnak, és mindenkinek, aki részese volt a húsz év közös sikerének, szeretetteljes közösségének.

Cseh Korina és Menoni Kira. Összefogtak, és mire visszaérkeztem, már majdnem kész volt a darab. Mindenki odatette magát, a mai siker ezen múlt. A közösség ereje mindig a bajban mutatkozik meg – szólt könnyes szemmel Korinához és Kirához, hiszen ők voltak azok, akik – amikor Zsuzsa váratlanul megbetegedett, lábadozása alatt – terelgetni kezdték a csoportot, hogy a nemzeti ünnepen méltón állhassanak a közönség elé. Ti adtatok erőt! Örökös színjátszó tagokká váltatok! – fogalmazott.

A köszönetnyilvánításokhoz csatlakozott Neukum Krisztián polgármester is, aki a megrázó darab mellett azért az értékteremtő munkáért is nyújtotta át a hála virágait Vértessomló valamennyi lakója nevében, amellyel Zsuzsa vezetésével két évtizede gazdagítják a színjátszók a falu kulturális életét.

A „Széttaposott kert…” szereplői voltak: Bátorfi András, Berky Loránd, Csánó Zsanett, Cseh János, Cseh Korina, Hetzl Balázs Antal, Hetzl Eszter, Huber Panka, Könyves Janka, Krüpl Franciska, Menoni Kira, Menoni Nimród, Nagy Hella, Pfiszterer Áron, Pfiszterer Gréta, Pfiszterer Róbert, Szvath Gergő, Wohl Gréta, Wohl Péter, Wohl Sára.