A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó, gerinceseken élősködő, vérszívó ízeltlábúak. Vérszívásuk során számos betegség kórokozóját képesek a gazdaszervezetbe juttatni. Hazai fajaik közül emberen leggyakrabban a közönséges kullancs fordul elő. Az erdőben, réten történő kirándulást, a kertben történő játszást követően gyakorta fedezhetünk fel a bőrre felkapaszkodott, esetleg már befúródott kullancsot. A kullancsok a fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban megkapaszkodva várják a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára (ember, kis emlősök) hang-és szaginger hatására ejti rá magát.

Napjainkban a kullancs elleni védekezés egyetlen és legfontosabb alternatívája az ártalom megelőzése egyéni védekezési módszerekkel. Közöttük kiemelt jelentőségű a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve a kullancsriasztó szerek használata. Kullancsencephalitis ellen rendelkezésre áll védőoltás. Mivel e betegség kórokozója nyers tej közvetítésével is szervezetünkbe juthat, elengedhetetlen a frissen fejt tej forralása.

Már nem csak az erdőben, hanem a városi parkokban, kertekben, erdős, fás területeken is megjelentek a kullancsok. Érdemes elkerülni a vadak által látogatott helyeket, megszüntetni a ház melletti bozótosokat, farakásokat, célszerű gyakran nyírni a gyepet.

A kullancsencephalitis leghatékonyabb megelőzési módja a védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást a megfelelő védettség kialakulása érdekében ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály