Nyolcszázharmincötben a római katolikus egyház november 1-jét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította.

Tűzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk. Előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tűzik az elhunytak sírjára. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.

Az elhunytak emlékezetére pár órára a harangok is megszólalnak november 2-án. A néphit szerint ennek köszönhetően a halottak lelkei megnyugszanak és megpihennek, szenvedéseik pedig enyhülnek.

A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. Halloween ünnepe az Egyesült Államokból indult (All Hallows, magyarul mindenszentek). A nap előestéje (angolul „All Hallows Eve”, rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek éjszakája. Halloween az egyik legrégibb ünnep, melynek évszázados történetisége kevéssé ismert, de a kelta nép természetimádatához köthető. A kelta újévet november 1-jén ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte.