Nem kedvezett idén az időjárás a 26. Vértessomlói Nemzetiségi Falunapoknak, olyannyira, hogy a május 16-ára tervezett elemek egy része el is maradt, így a gyermeknapi programok, kreatív foglalkozások, játszóeszközök, kézműves vásár, főzőverseny május 25-én, Pünkösd hétfőjén várja a kicsiket, nagyokat.

Nem maradt viszont el a sportnap, csak „átalakult”, az általános iskola sportfesztiválján több mint másfélszáz gyermek fordult meg, és teljesítette a 10+1 állomást, a célba dobást, szlalomfutást, helyből távolugrást, pókhálót, kapura rúgást, talicskázást, ütős egyensúlyozást, állatkerti feladatokat, zsákban futást, dekázást, és lézeres célba lövést.

S hogyan vált mérhetővé a résztvevők száma? Az elfogyott csokoládék alapján. A szervezők ugyanis nem versenyként, hanem fesztiválként hirdették meg a programot, így nem csupán a legkiválóbban teljesítők kaptak ajándékot, hanem mindenki, aki összegyűjtötte valamennyi pecsétet.

A nap hagyományosan zenével, tánccal, batyus bállal zárult a SWAB muzsikájára, majd vasárnap ünnepi szentmisével és a zeneiskola tanárainak, diákjainak közreműködésével hangversennyel folytatódtak a programok, délután pedig a nemzetiségi gálaműsorral, melyet Kaszányiné Ruppert Tímea Kecskéd, Eckné Csákvári Valéria Várgesztes, Beke László Környe polgármestere, és Waldmann-né Baudentisztl Éva, a Komárom-Esztergom Vármegyei Németek Önkormányzatának elnöke is megtisztelt jelenlétével.

A megjelenteket Neukum Krisztián polgármester Vértessomló önkormányzatai nevében köszöntötte, megfogalmazva büszkeségét, hogy ismét megtarthatják a nagyon régi hagyománynak örvendő falunapot, ahol mindig találnak egy támogatásra méltó nemes célt. Ezúttal két civil szervezet, a tűzoltók és a polgárőrök számára érkeztek a felajánlások, adományok. Egy év eltelt az előző falunap óta, a településen élő emberek láthatják, hogy rengeteg változás történt, és nagyon sok terv készült a jövőre vonatkozóan. Mindkét önkormányzat igyekszik az összes lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy a falu gazdagodjon, stabilabb és élhetőbb legyen. Néha talán többet is vállalunk, mint ami belefér az erőforrásainkba, de azt gondolom, hogy ettől függetlenül mérhetőek és látványosak az eredmények – hangzott el a polgármestertől. Elmondta azt is, hogy a kormányalakítással kapcsolatos programja miatt – bár szeretett volna részt venni – sajnos nem lehet jelen a rendezvényen a megválasztott új országgyűlési képviselő, dr. Árvay Nikolett, de pénteken ellátogatott Vértessomlóra, amikor személyesen is megismerkedtek. Szűk másfél órában beszámoltunk arról, hogy mit érdemes tudni a faluról, és milyen együttműködést szeretnénk. Kollegáimmal úgy véljük, hogy egy nagyon sikeres bemutatkozás volt – összegezte a találkozót Neukum Krisztián.

A nemzetiségi gálaműsor első fellépőiként a Vértessomlói Német Nemzetiségi Óvoda nagycsoportosai léptek színpadra. Az intézményben jelenleg mintegy hatvan gyermek nevelkedik családias légkörben, ahol a német nyelv és a nemzetiségi hagyományok a mindennapok természetes részét képezik. A kicsik műsora után a Vértessomlói Német Nemzetiségi Tánccsoport junior, majd gyermek korosztálya mutatta be táncait, természetesen ők is vértessomlói népviseletben. A programban helyet kapott a Környei Német Nemzetiségi Népdalkör fellépése is, akik autentikus német nemzetiségi dalokkal idézték meg a sváb hagyományokat, majd a legkisebbek, a mini tánccsoport tagjai léptek színpadra, őket követte a a gyermek és junior korcsoport közös produkciója.

A műsorban a fiatal tehetségek is lehetőséget kaptak: az iskolai német szavalóverseny alsó tagozatos győztese, Borsi Fruzsina Christina Arnold „Punkti” című versét adta elő, a felnőtt tánccsoportot követően pedig a felső tagozatosok győztese, Könyves Janka szavalta el Carl Sagan „Unser grünes Haus” című művét.

A Móri Német Nemzetiségi Tánccsoport műsora is gazdagította az estét. A Rozmaring Táncegyüttes több generáció óta ápolja a sváb hagyományokat, fellépésük pedig méltó tisztelgés volt egykori vezetőjük, Szatzkerné Ruff Angella emléke előtt is.

A gálaműsor végéhez közeledve az 1987-ben alakult Vértessomlói Német Nemzetiségi Népdalkör lépett színpadra. A csaknem négy évtizede működő közösség ma is aktívan őrzi a helyi dialektust és a német nemzetiségi dalkincset. Az est fináléját a junior, ifjúsági és felnőtt tánccsoport közös produkciója jelentette.

A nemzetiségi gála része volt Pfiszterer Zsuzsanna, Vértessomló díszpolgárának rövid és megható könyvbemutatója. A „Vértessomló-Schemling német nyelvjárásának szótára” című könyv bemutatása során a szerző többször elcsukló hangon idézte fel azok alakját, akik segítették a munkáját, s akik ma már nem lehetnek jelen.

Lehrreich Mária (1938) a nehéz gyermekkor, az általános iskola befejezése után Esztergomba a Tanítóképzőbe került. Gyakornoki évét a szomszédos településen, Környén töltötte, majd szülőfalujában helyezkedett el, ő lett sokak Mica tanító nénije, illetve később, nyugdíjazása után, ahogy kedvesen szólítják, a falu nagymamája. Központi alakja, meghatározó személyisége nemcsak szűk családjának, hanem az egész faluközösségnek. Megértéséről, segítőkészségéről híres, s arról, hogy a falu minden rendezvényének résztvevője, támogatója. Pfiszterer Zsuzsanna (1961), a lánya, az általános iskola után Tatán tanult az Eötvös József Gimnáziumban, majd Pesten volt egyetemista az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Véletlenül lett matematika helyett német szakos tanár, s ma is hálával gondol vissza minden tanárára, professzorára. Egyetemistaként meghatározó élménye volt a dr. Boross Marietta néprajzkutató és dr. Manherz Károly nyelvész, germanista vezetésével, néprajzi táborban töltött idő. Ekkortól foglalkozik tudatosan a magyarországi németek történelmével, szülőfalujának nyelvjárásával, népszokásaival, népviseletével, dalaival és táncaival.

Anyának és lányának számos közös projektje volt, kiállítások, előadások. Mica tanító néni mindenben támogatta lányát a magyar és német nyelvű településtörténet megírásakor is. Kettejük neve fémjelzi az új kiadványt, a „Vértessomló-Schemling német nyelvjárásának szótárát”. Két év megfeszített tempójú munkájának eredménye a kiadvány, Zsuzsanna hálásan köszönte meg minden adatközlő számára a segítséget, és szomorúan szólt azokról, akik neve mellett a könyvben a születésük dátuma mellett 2026-os elhalálozásuké is szerepel. Ők Kerling Alajos, Richter Antalné, sz. Richter Mária, Wágner Vincéné, sz. Krüpl Borbála.

Pfiszterer Zsuzsanna a kiadvány egy-egy példányával ajándékozta meg a nagyközönség előtt a főbb segítőket, a település polgármesterét, valamint került egy-egy példány a német kisebbség országos könyvtárába, a megyei elnökükhöz és a megyei könyvtárba.

Háláját fejezte ki azon egyesületi tagok számára, akik elkészítették a dalkör nyertes pályázatát, s így egy kisebb összeggel hozzájárultak a kézirat nyomdai előkészítéséhez, s annak a névtelenséget késő magánszemélynek, aki nagylelkű támogatásával lehetővé tette, hogy a könyv megjelenhessen.

A német nyelv és annak nyelvjárásai nagyon érdekes. Nem olyan, mint a magyar. Szegeden például a város nevét Szöged-nek ejtik, mégis megértjük őket. Miskolc, Putnok környékén Ancsu néni Áncsu, s szintén megértjük. Ám egy alpesi pásztor nem biztos, hogy tud kommunikálni egy északi-tengeri halásszal, ha mindketten csak nyelvjárásukat beszélik. Ilyen nyelvi közegből érkeztek a bevándorló németek, s hozták mind a kis közösségük nyelvjárását – érzékeltette a különbséget a szerző.

A kiadvány a magyar - „somlói sváb”, illetve „sváb” - magyar szójegyzéket tartalmazza betűrendben. Előbbiben mondókák, szólások, kifejezések és hasznos információk is találhatóak. Mindig azon szó mögött, ami a kifejezés kulcsszava (kiemelten, vastag betűvel).

S hogy miért olyan érdekes a Vértessomlón élők német nyelvjárása? Mint ismert a faluba a tatai uradalom birtokosa, gróf fraknói és galántai Esterházy József hívott telepeseket. Pátensét 1733 februárjában küldte Németországba, s a legelső családok 1734 májusában érkeztek a mai Vértessomló területére. Velük 1737 márciusában német, majd 1737 áprilisában magyar nyelvű örökös szerződést kötött. Ám a németek több hullámban érkeztek Németország különböző településeiről. Úgynevezett sziget-szituációban éltek itt, nyelvjárásaik keveredtek egy magyarországi településen belül. Vértessomlón a nyelvi kiegyenlítődés során a többségi „ostdonaubaierische ui-Mundart” nyelvjárás maradt fenn. Biztos, hogy hatással volt egy-egy közösség szókincsére, a szavak kiejtésére a szomszédos település nyelvjárása, illetve a magyar nyelv is. Utóbbira Vértessomló esetében a legjobb példa a magyar „a” hang a szavak végén, a megszokott, akár a szomszédos Várgesztesen is hallható „Schwa” helyett.

A nyelvjárási szavakat azonban a legtökéletesebben szóban lehet visszaadni, írásban létezik fonetikus átírás. Ezt szakembereken kívül kevesek tudnák elolvasni, így a legegyszerűbbnek a szerzők számára az tűnt, ha egységesen a magyar nyelv betűivel adják vissza a kiejtendő hangsort, hiszen (például) az „a” betű a németben nem lenne elegendő visszaadni a nyelvjárási „a” és „á” hangot, a németben leírt „s” lehet „s”, „sz”, de akár „z” hang is.

Pfiszterer Zsuzsanna azt kérte, mindenki lelje olyan örömét az olvasásban, időutazásban, mint ők az összeállításban, s a könyvet lapozgatva jussanak eszükbe azok a becsületes, szorgalmas, melegszívű és tiszta lelkű emberek, akiknek ezt a 300 éves nyelvet és rengeteg kincset, tudást köszönhetnek.