Felállva, vastapssal mondott köszönetet Vértessomló közössége október 22-én az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelgő műsorért, melyet Menoni Kíra rendezésében mutattak be a Színjátszó Kör tagjai megrázó átéléssel és hitelességgel.

Színjátszóként mi nap mint nap azzal foglalkozunk, hogy sorsokat, érzelmeket és igazságokat mutassunk meg a színpadon. De ma este a legnehezebb, egyben legfelemelőbb feladat vár ránk. Nem kitalált karakterek bőrébe bújunk, hanem olyan hús-vér fiatalok, diákok, munkások és hétköznapi hősök előtt tisztelgünk, akik 70 évvel ezelőtt nemcsak eljátszották, hanem valóban megélték a szabadság drámáját. Ők nem rendezői utasításra vonultak az utcára. Nem volt forgatókönyvük, és nem tudták, mi lesz a darab vége. Csak egy dolgot tudtak: szabadon akartak élni… - köszöntötte az emlékezőket Menoni Kíra, s az általa rendezett darab – ahogy elhangzott – nem a forradalom nagy történelmi eseményeinek részletes felidézésére vállalkozott, hanem azoknak az emberi sorsoknak a bemutatására, melyeket a diktatúra, a félelem és az elnyomás formált. A barátság, a szerelem, a hűség és az árulás egymásba fonódó története azt érzékeltette, hogy 1956 hősei is hétköznapi emberek voltak, akiknek terveik, álmaik és szeretteik voltak, s akik közül sokan az életükkel fizettek a szabadság reményéért.

A „Köztünk járnak” című színdarab cselekménye két szálon futott. Egy árvaházban a gyermekek hétköznapjaiba nyerhettek bepillantást a nézők. Miközben a nevelők között már a rendszerrel szembeni elégedetlenségről és a készülődő változásokról esik szó, a gyermekek mit sem sejtenek a rájuk is árnyékot vető eseményekről: szerető családról, testvérekről, játékokról és jövendő hivatásukról álmodoznak.

A történet másik helyszíne a Korzó, ahol fiatalok egy csoportja rendszeresen találkozik, hogy a fennálló rendszer elleni fellépés lehetőségeiről tanácskozzon. Bár közös céljuk a változás, a bizalmatlanság olykor közöttük is feszültséget szül. Különösen az újonnan csatlakozó Gézut fogadják gyanakvással, aki végül elmeséli családja tragédiáját: édesapját egy rendszerellenes kijelentése miatt hurcolták el, és soha többé nem tért haza. A fiatalok még nem sejtik, hogy valóban áruló van közöttük, de az a Korzó tulajdonosának fia, aki az ÁVH szolgálatában áll, és arra is képes, hogy saját édesanyját megfenyegesse, majd bántalmazza a társaság leleplezése érdekében. A valós emberi sorsokat érzékeltetve a darab Gézu és Rozi szerelmének kibontakozását is bemutatta, a boldogságuknak azonban hamarosan véget vetnek az események: a következő titkos összejövetelen Jancsi felfedi valódi kilétét, és az ÁVH emberei rajtaütnek a társaságon. Többeknek sikerül elmenekülniük, Diót és Gézut azonban elfogják. Hiába az erőszakos kihallgatások, ők nem árulják el társaikat. A szabadon maradt fiataloknak eközben dönteniük kell: vállalják-e a további veszélyt, vagy elhagyják az országot. Többen menekülnek… A darab megrázó befejezésében az elfogott fiatalokat és társaikat kivégzik. Az áruló Jancsi sem menekül meg: saját felettese végez vele, attól tartva, hogy aki a barátait elárulta, az később ellene is fordulhat...

A darabban színpadra lépett: Recsenyédi Zita, Kun Balázs, Pfiszterer Boglárka, Hegedüs-Harasta Enikő, Hetzl Balázs, Hegedüs-Harasta Gábor, Werle Ádám, Wohl Péter, Pfiszterer Áron, Könyves Janka, Wohl Sára, Huber Panka, Krüpl Franciska, Nagy Hella, Wohl Gréta, Szabó Jázmin, Tasi Zalán, Menoni Nimród, Szvath Gergő.